Tisztelt ügyfeleink!

Ezúton szeretném felhívni a figyelmüket, hogy   a vállalkozásokat érintő  Adó törvények  2019 . január 01-től az alábbiak szerint változtak.

I.   Személyi jövedelemadó

2019 évi          minimálbér:               149.000,-Ft/hó teljes munkaidős foglalkoztatás esetén

garantált bér:            195.000,-Ft/hó teljes munkaidős szakképzett foglalkoztatás esetén.

Az adó mértéke 2019.01.01.-től egységesen    15 %. (változatlan)

• Egyszerűsített foglalkoztatás:

Napi járandóság minimálbérhez igazodik (6.860,-Ft/nap,  (8.970,-Ft/nap szakképzett esetben) kapcsolódó járulék fizetési kötelezettség 1.000,-Ft/nap. (Mentesített összeg: a minimálbérhez/garantáltbérhez  igazodó összeg 130%-a 8.900,-Ft/nap ill. 11.660,-Ft/nap)

A mentesített összeg feletti  fizetés esetén a magánszemélynek az év végén SZJA fizetési kötelezettsége keletkezhet.

• Családi adóalap-kedvezmény

2019. évre változott!!!!!

1 gyermek esetén:                                                                   66.670,-Ft/hó/gyermek,

2 gyermek esetén:                                                                  133.330,-Ft/hó/gyermek 

3 vagy több gyermek esetén gyermekenként és havonta:    220.000,-Ft/hó/gyermek

Családi kedvezményre jogosult a magzat is a terhesség 91. napjától számítva. Ehhez orvosi igazolással kell rendelkezni, amit nem kell átadni a munkáltatónak, csak meg kell őrizni.

A családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult magánszemély veheti igénybe. A kedvezmény megosztható a közös háztartásban élő házastársak, élettársak között. Az év végi megosztás független az év közi arányoktól.

A leadott nyilatkozatok valóságtartalmáért a munkavállaló a felelős!

Továbbra is változatlan:

Azon magánszemélyek akik az alacsony bérükhöz kapcsolódó SZJA-ból  nem tudják igénybe venni a több gyermek után járó adókedvezményt, lehetőségük  van, hogy a fizetendő egyéni járulékok terhére vegyék igénybe a többlet kedvezményt. A kedvezményt a jogosultak közösen is érvényesíthetik, nyilatkozatuk alapján.

A családi kedvezmény  igénybevételéhez nyilatkozatot adhat a tartós megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemély is, vagyis ezután ezen foglalkoztatás esetén is igénybe vehető az adóalap kedvezmény.

• Továbbra is él:

Az első házasok adókedvezménye: Minden olyan pár esetében, ahol az egyik fél az első házasságát köti, 33.335,-Ft/hó  mértékbe adóalap kedvezményt vehet igénybe.  Az adóalap kedvezmény összesen illeti meg a párt, de megosztható. Maximált időszak: a házasságkötéstől számított 24 hónap. A családi kedvezmény igénybevétele mellett párhuzamosan is igénybe vehető az első házasok kedvezmény.

• A Kifizető adóelőleg levonása:

Továbbra is  előírás hogy az  adószámmal rendelkező magánszemély (pl:  ingatlan bérbeadás, szellemi szabadfoglalkozású stb…) részére történő kifizetéskor adóelőleg levonási kötelezettség van. TEHÁT amennyiben ilyen  kifizetés történik , akkor a magánszemélyt nyilatkoztatni kell a várható jövedelme nagyságáról illetve a költségelszámolásának mértékéről. Csak akkor nem kell adóelőleget levonni, amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozónak minősül. Ezt a tényt a számlán igazolni kell. Tehát a vállalkozói igazolvány számát ( nyilvántartási számot) rá kell vezetni a számlára. Ha ezt nem teszi a magánszemély akkor adóelőleg levonási kötelezettség van.  A költségnyilatkozat maximum 50% lehet.

Ezt a nyilatkozatot nagyon  sok ügyfelünk „ELFELEJTI” bekérni a magánszemélytől, ezért több esetben önrevíziózni szükséges a kapcsolódó adóbevallásokat. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az ügyfél hibájából szükséges az önrevízió, úgy a havi számfejtési díjat ismét  felszámoljuk.

CAFETERIA RENDSZER

(Teljesen átalakult a rendszer)

I.         A béren kívüli juttatások:           Adóvonzata: (SZJA15%+SZHA19,5%)= 34,5%

1. Széchenyi-pihenőkártya                    Maximum:450.000,-Ft összegig adható juttatás!
   1. szálláshely szolgáltatás                      (max: 225.000,-Ft)
   1. vendéglátás                                        (max: 150.000,-Ft)
   1. szabadidő szolgáltatás                       (max:   75.000,-Ft)

Változás, hogy a jogosult magánszemélynek kell egyedileg a SZÉP kártya kibocsátójánál szerződést kötnie!

II.        Egyes meghatározott juttatások:       Adóvonzata: (1,18*(15%+19,5%)= 40,71%

1. SZÉP -kártya juttatások évi 450.000,-Ft-ot meghaladó része.(egyes „zsebek külön-külön!)
2. Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más hasonló szolgáltatás
3. Cégtelefon használata.
4. Célzott  szolgáltatásokra szóló csoportos biztosítások
5. Csekély értékű ajándék (évi 1 alkalommal) (max: min.bér 10%-a)
6. Bárki által hozzáférhető  termék, szolgáltatás
7. Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprogram, ajándék

Az itt fel nem sorolt egyéb munkáltatói juttatások a munkavállalónak az összevont adóalapjának része lesz, és úgy adózik, mint a munkabér. (több olyan elem is van ami a fenti táblázatban kiemelten szerepel, de ezen túlmenően is lehet…). Változás, hogy évközi kilépés esetén, a cafetéria  összeget arányosítani kell, és amennyiben arányosan túllépés mutatkozik, úgy az bérjövedelemnek minősül.

2019. január 01-től továbbra is adóköteles a reprezentáció is, az első kifizetett Ft-tól kezdődően. (1,18*15% SZJA +19,5% SZHA).  Nincs az  árbevételhez kapcsolódó adómentes korlát. (Az ÁFA nem vonható le, mivel végső fogyasztás történik!)

További adómentes jogcím a fuvarozási tevékenységet végzők (bele értendő a sajátszámlás fuvarozás is) esetében a gépjárművezetők és az árukísérők részére fizetett 3.000,-Ft/nap  napidíj. (külföldi kiküldetés esetén 60,-EUR/nap)

NEM VÁLTOZOTT: Mentes a közterhek alól a társadalmi szervezetek (alapítvány, egyesület stb..)  10%-os reprezentációs szabálya, valamint a 25%-os szabály alapján adott üzleti ajándék.

Lakóingatlan bérbeadása esetén a magánszemély levonhatja a más településen általa bérbevett lakáshoz kapcsolódó költségeket.( bérleti díj, rezsi ktg.)  Az ingatlan bérbeadók esetében nem minősül a magánszemély bevételének  a vásárolt szolgáltatás (rezsi!!!!) átterhelése.

Az ingatlan bérbevétel az ügyfeleink részéről, mindig problémás, mert nem jelzik a bérbeadó felé, hogy neki, mint kifizetőnek adólevonási kötelezettsége van. Hangsúlyozom, nem lehetőség, vagy választható hanem KÖTELEZETTSÉG!!! Itt is érvényesül a fent említett nyilatkozat tételi kötelezettség a költségek elszámolására vonatkozóan.

Továbbra is él a Fémhulladék felvásárlás adózása:

A magánszemélytől felvásárolt fémhulladék értékéből 25%-os jövedelemhányad figyelembevételével kell a 15%  SZJA-t levonni. Csak a nettó érték kerülhet a magánszemély részére kifizetésre.

PL:      felvásárolt fémhulladék értéke:                     10.000,-Ft

            ebből számított jövedelem:                             2.500,-Ft  (25%)

            levonandó SZJA:                                                375,-Ft  (15%)                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                

            kifizetendő a magánszemély részére:          9.625,-Ft:

• Változatlan szabály a vadon gyűjthető termények adózása:

A magánszemélytől felvásárolt vadon gyűjthető növények ( gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) értékéből 25%-os jövedelemhányad figyelembevételével kell a 15%  SZJA-t levonni. Csak a nettó érték kerülhet a magánszemély részére kifizetésre. ( Pl. lásd a fémhulladék felvásárlását, hasonló) Az ügyletről a felvásárlónak vételi jegyet kell kiállítania.

NEM ÚJ SZABÁLY 2019. évben, de ismét felhívjuk rá a figyelmet:

Saját tulajdonú gépjármű értelmezése: 2018.01.01. naptól ide tartozik, a saját gépjármű, házastárs gépjárműve, egyéb közeli hozzátartozó (PTK szerint) tulajdonában lévő gépjármű vagy  zárt végű PÜ lízingelése. Az igazolás módja is változik, eddig a GFB  befizetéssel lehetett igazolni, de 2018.01.01. naptól  a törzskönyv, a megfelelő dokumentum.

( ISMÉTLÉS )

• Megváltozott  a sajátgépkocsi használathoz kapcsolódó  adómentesen elszámolható  ktg térítés díja.
  • Az eddigi 9,-Ft/km-ről 2017.01.01. naptól számolva 15,-Ft/km lehet az adómentesen elszámolható tétel. (személygépkocsik norma ktg-e)
  • 2018.01.01-től a saját tulajdonú jármű fogalma módosult. Ennek megfelelően  a közeli hozzátartozók (PTK sz. fogalom) tulajdonában álló jármű is figyelembe vehető a költségelszámolásoknál.
  • A tulajdon jog igazolása az eddigi  kötelező felelősségbiztosítással történt. Ezután a törzskönyv felmutatása  az igazolás alapja.

II.  Társadalombiztosítás

2019. január 01.-től a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke változatlan.

Szociális hozzájárulási adó (KTG) = 19,5 %  (változatlan)

KKT-tag, BT- beltag, KFT- tag  a tagi jogviszonyára tekintettel amennyiben személyesen közreműködik havonta legalább a minimálbér 112,5% után köteles szociális  hozzájárulást fizetni. Egyéni járulékok:10%+4,0% +3,0%+1,5% = 18,5% a levonandó tétel  (nem változott)

A biztosított társas vállalkozó és a biztosított egyéni vállalkozó havonta legalább  a minimálbér  után köteles nyugdíjjárulékot fizetni (10%) és legalább a minimálbér 1,5 szerese után egészségbiztosítási és  munkaerő-piaci járulékot  (8,5%)

Nem változott:  2013. január 1-től a munkavállalókat terhelő nyugdíjbiztosítási járulék (10%) felső határát eltörölték, így  megszűnt a korábbi járulékplafon .

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó + társas vállalkozó  által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke:  havi  7.500,-Ft/hó (250,-Ft/nap)

2019.01.01. napjától új szabály:

Öregségi nyugdíjas foglalkoztatása:

A saját jogú  öregségi nyugdíjas személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása a munkáltató részéről adómentes. Nincs 19,5% SZHA + 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Ugyanakkor a magánszemély is mentesül az egyéni járulékok fizetése alól. (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) Ennek megfelelően a saját jogú öregségi nyugdíjas magánszemély foglalkoztatása esetén a munkáltatónak csak és kizárólag az 15% SZJA tekintetében van adólevonási kötelezettsége, más adónemekre nincs, továbbá nem terheli kifizetői adókötelezettség sem. (SZHA +szakképzési hj.)

Ezen tájékoztatóm írásakor van a vonatkozó törvényekben némi ellentmondás, ugyanis nem egyértelmű, hogy kit tekintünk ebben az esetben öregségi nyugdíjasnak, és pl a nők 40+ szerint nyugdíjazott személyekre érvényes e továbbiakban is a havi minimálbér 18 szeresét jelentő jövedelem korlát.

Változtak az osztalék fizetésére vonatkozó adózási szabályok is.

Ennek megfelelően a kifizetett osztalékot a 15% SZJA kötelezettségen túl 19,5% SZHA fizetés is terheli. Ezen hozzájárulás felső  határát a minimálbér 24 szeresében határozta meg a jogalkotó. (Ez eddig 450.000,-Ft megfizetett egészségbiztosítási járulék formájában volt korlátozva)

Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás:

Hozzájárulás fizetésére kötelezett az a foglalkoztató, ahol az éves átlagos állományi létszám meghaladja a 25 főt, és a létszám 5%-át. Ez esetben már kötelezően 1 fő megváltozott munkaképességű személyt kell foglalkoztatnia a vállalkozásnak. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagyis nincs meg a kötelező foglalkoztatási szint, úgy a mindenkori minimálbér*9-szerese értékben kell megfizetni. (2019.év: Minimálbér*9=1.341.000,-Ft/fő/év rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás fizetésére kötelezett. Negyedévente adóelőleg fizetési kötelezettség van!

III. Általános Forgalmi Adó  (ISMÉTLÉS, NINCS jelentős változás!!)

§  Az adókulcsban nincs változás

o   normál kulcs 27%,

o   csökkentett kulcs 18% és 5%

• Adó kulcs besorolásban történt jelentős változás az alábbiak szerint
  • Egyes élelmiszerek áfa kulcsa csökkent 27%/18%-ról  5% pontra. (hal,sertés belsőségek,
  • Éttermi szolgáltatások áfa kulcsa csökkent  a 2017.évi 18%-ról  2018.01.01.-től 18%-ról 5%-ra. (étkezőhelyi vendéglátásban történő étel fogyasztás). Itt szükséges megjegyezni, hogy 2018.01.01. naptól ezen területre új adónem került bevezetésre: TURIZMUS FEJLESZTÉSI hozzájárulás  jogcímen melynek mértéke: 4%, alapja az érintett szolgáltatás (étkezőhelyi vendéglátásban étel-, és a helyben készített, nem alkoholos tartalmú italforgalom) ÁFA nélkül számított  értéke.
  • internet szolgáltatás áfa besorolása 18%-ról 5%-ra csökken

• Pénzforgalmi elszámolás szabályai: (nem változott 2013. év óta él)
  • A vállalkozás január 1-től amennyiben megfelel a törvényi előírásoknak választhatja, hogy az ÁFA bevallási és fizetési kötelezettségeit pénzforgalmi szemlélet alapján teszi meg. Erre vonatkozó bejelentést  a tárgyévet megelőző december 31-ig lehet megtenni. Azok a vállalkozások tehetik ezt meg, akiknek az előző évi árbevételük nem haladta meg a 125.000,-ezeFt-ot, valamint megfelelnek a kisvállalkozásokról szóló törvényben megfogalmazottak szerinti kisvállalkozás fogalmának. A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy az általa kibocsátott számla ÁFA taralmát bevallani és az ÁFA-t megfizetni a számla pénzügyi rendezettségének  időszakában kell megtennie. Az ilyen számla befogadója is csak akkor igényelheti vissza az ÁFA-t ha azt a számla kiállítója részére ki is egyenlítette.
  • Részkiegyenlítések esetén a részlethez kapcsolódó ÁFA tartam kerülhet csak be a bevallásba. A kibocsátónak a számlára rá kell vezetni az alábbi szöveget: „ ÁFA elszámolás pénzforgalom alapján”. Amennyiben ez a tény nincs rávezetve a számlára  úgy az a számla nem kerülhet bevallásra a pénzforgalmi szemlélet alapján, hanem a hagyományos módon. Amennyiben a  szöveg lemarad a számláról úgy az nem helyesbíthető!  A 125.000,-ezerFt-os értékhatár túllépése esetén a vállalkozásnak vissza kell lépnie a normál bevallás szabályai közé.

• Változott az alanyi adómentes értékhatár: teljes évre számítva: 12 millióFt

• Számlákat érintő adatszolgáltatások változásai:
  • 2018.07.01-től minden olyan számlát tételesen összesítő jelentés formájában jelenteni kell az adóhatóságnak amelyeknek az ÁFA tartalma a 100,-ezerFt-ot meghaladja ( eddig 1.000,-ezerFt volt). Ezen számlákról az alábbi adatokat kell szolgáltatnunk az adóhatóság felé:
    • Szállító, szolgáltató neve, adószáma, a számla száma, a feltüntetett teljesítési időpont, a számla kelte,  a számlában szereplő adóalap, áthárított ÁFA
    • Ezeket az adatokat a számla kiállítója, és ugyanúgy a számla befogadója is jelenteni köteles az adóhatóságnak.
    • Ha az adóalany ugyanazon adóbevallási időszakban egy adott vállalkozástól több db számlát fogad be, és ezek együttes összege eléri vagy meghaladja az ÁFA tartalmat tekintve a 100,-ezerFt-ot, úgy ezekről is adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére.
    • A korábbi időszaktól eltérően, miszerint az ÁFA bevallás része volt az értékhatárt meghaladó számla adatainak megadása, 2018.07.01. naptól egy külön erre a célra rendszeresített WEB oldalra kell majd feltölteni a számlákat (kézzel készített számlák) a kibocsátást követő 5. napig, illetve ha  az áthárított ÁFA meghaladja az 500.-ezerFt-ot akkor 1 napon belül.
    • A befogadott számlák esetében továbbra is fennáll  a tételes adatszolgáltatás a megfelelő értékhatár szerint.

• Ezen adatszolgáltatások miatt ismételten kérjük, hogy a számlára kerüljön rá a vevő pontos neve, címe mellett az adószáma is. FONTOS!!!!!!!!!

• Nem változott:
  • A személygépkocsik javítási és karbantartási  szolgáltatások  ÁFA tartama  a korábbi teljes levonási tilalom  helyett 50%-ban levonhatóvá válik.
  • Változik a teljesítés helye a nem adóalanyok (magánszemélyek) részére nyújtott közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadása esetében.

• 2016.01.01. től   a „régi számlák”, vagy „elkésett számlák” befogadásának, és elszámolhatóságának tekintetében. Eddig az elkésett számlák, az elévülési határidőn belül ( 5 év) BÁRMIKOR  lekönyvelésre kerülhettek, és a kapcsolódó ÁFA bármikor UTÓLAG levonható volt.
  • Január 1-től  ez a „korátlanság” megváltozott!! Ezután  a keletkezés évében  és az azt követő évben (vagyis 2 év)  van lehetőség az ÁFA visszaigénylésére.
  • Az új szabály szerint a két éven belüli elszámolás is szigorodik, vagyis csak ÖNREVÍZIÓ keretében lehet az ÁFA-t levoni.
  • A rendelkezést 2016.01.01. napjától  kell alkalmazni, vagyis  az ez után  keletkezett levonási jog  esetében kell alkalmazni.
  • FELHÍVJUK A FIGYELMET, HOGY AZ ELKÉSETT SZÁMLÁK MIATTI ÖNREVÍZIÓZÁSOK MIATT, PÓTDÍJAT FOGUNK FELSZÁMÍTANI AMENNYIBEN ÖNELLENŐRZÉSRE VAN SZÜKSÉG. Ezért kérjük, hogy fokozottan figyeljenek arra, hogy nem csak a bevételi számlák, hanem a ktg számlák is határidőben átadásra kerüljenek részünkre.

• ÁFA bevallás gyakorisága:
  • 2015. január 01-től  havonta kell ÁFA-t bevallania az adóévben jogelőd nélkül alakult  adózónak.
  • Továbbra is él: EU adószámmal rendelkező adóalanynak 50 millióFt-ot meghaladó termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás esetén már  évesről, negyedéves bevallásra kell áttérnie. (eddig csak  az elszámolandó adót kellett figyelni), független volt a bevételtől
• Fordított adózás (nem változott)
  • Új előírás 2015.01.01.-től, hogy az acélipari termékek értékesítése is a fordított adózás szabályai alá esnek. Az érintett termékek köre az alábbi:

VTSZ: 7208, – 7217,  Síkhengerelt ………….termék vasból

VTSZ: 7304-ből         Varrat nélküli cső és üreges  profil vasból…. (öntöttvas cső kivételével

VTSZ: 7306-ból         Más cső  és üreges profil vasból…..

VTSZ: 7314 20          Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3mm keresztmetszetű….

Ott kell először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja már 2015.01.01. utáni időpont.

Ismétlés: Adóalany (nem magánszemély, és nem  -1- es adószámú)  részére történő értékesítés esetén  érvényes a fordított adózás, vagyis a számlán nem kerül felszámításra ÁFA. A számlára ráírandó szöveg az alábbi: „ ÁFA tv  142.§ értelmében az adót a vevő fizeti” Ahhoz, hogy egyértelmű legyen az adóalanyiság, nyilatkoztatni kell a vevőt annak tényéről.  A számlán kötelezően szerepelnie kell a vevő pontos nevén és címén túl az ADÓSZÁM-ának is. Ez különösen fontos, mert az ÁFA bevallásban adatszolgáltatási kötelezettség van.

• Távolról is nyújtható szolgáltatások adózása
  • Nem adóalany (magánszemély) részére nyújtott elektronikus , távközlési, rádió-, és televízió-műsor szolgáltatások esetén a teljesítés helye az igénybevevő telephelye (lakcíme). Tehát ha ezt belföldön nyújtják akkor magyar ÁFA terheli.
  • De ha ezt pl magyar vállalkozás EU tagországban élő magánszemélynek nyújtja, akkor az illető tagország ÁFA tételét kell felszámítania, és az illető EU tagország adóhatóságához kell bevallania, és megfizetnie.

Ügyfeleink között lehet ilyen: Pl  az informatikai szolgáltatás!  Külön beszéljük meg!!!

Folyamatos szolgáltatások ÁFA elszámolása.  NEM VÁLTOZOTT

Fő szabály:	Az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
Kivételek:	Ha  az ellenérték  esedékessége és a számla kiállítási időpontja az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, akkor a számla kibocsátásának napja
Ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor a fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 60. nap

Az ÁFA fizetési kötelezettség időpontja (gyakori esetek)

• A  számla kibocsátásának időpontja, amennyiben  az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő), és a számla kibocsátásának kelte az időszak utolsó napját megelőzi. (vagyis előre van számlázva, és a fizetési határidő is az időszak (hónap) utolsó napját megelőzi)
• A fizetési határidővel megegyezik, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége, és a számla kelte a vonatkozó időszak utolsó napját követi. (maximum +60nap lehet)

EXPORT fuvarhoz kapcsolódó adómentesség:

2019.01.01.-től az exporthoz  (3. ország, nem EU), vagy meghatározott vámeljárás alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó  fuvarozás (vagy más szolgáltatás) akkor adómentes, ha annak nyújtják, aki a termékexportot, vagy a vámeljárás alá tartozó termékkel  az értékesítést megvalósítja.

Fordított adózás alól kivezetésre kerül 2019.01.01. naptól az iskolaszövetkezetek, valamint a nyugdíjas-szövetkezetek szolgáltatásnyújtására vonatkozó  fordított adózás.

Jelentős változás a kibocsátott utalványokkal kapcsolatosan:

2019.01.01.-től az ÁFA tv fogalmi szinten szabályozza, hogy mit tekint UTALVÁNY-nak. E szerint: minden olyan  eszköz, amelyet ellenértéként kell elfogadni, és magán az eszközön  (vagy a kapcsolódó dokumentáción) fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak  a megnevezése. Ez lehet papír alapú, vagy elektronikus formátumú.

Megkülönböztet egycélú utalványt, illetve többcélú utalványt a tv.

Személygépkocsi bérlete:

A magáncélra is használt céges  személygépkocsik bérleti díjának (nyílt végű PÜ lízing ilyen volt!) ÁFA tartalma eddig csak a hivatalos rész arányában volt levonható. (ezért kellett útnyilvántartást vezetni!!!) 2019.01.01.-től  50%-os mértékben útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik az ÁFA. (amennyiben más korlátozó tényező nincs. Pl adómentes tevékenységek..) Ezt az 50%-os szabályt nem kötelező alkalmazni, csupán lehetőség. Ezért kérünk minden ilyen ügyletben érdekelt ügyfeleinket, hogy írásban nyilatkozzanak, hogy melyik megoldást választják.

• továbbra is vezetik az útnyilvántartást, és az abban foglaltak szerint  utólagosan az ÁFA visszaigénylés korrigálásra kerül a magáncélú-, és hivatali használat arányában.
• vagy nem vezetnek semmilyen nyilvántartást 2019.01.01.-től, hanem automatikusan az 50%-os szabályt alkalmazhatjuk nekik.

Utazási irodák adózás:

2019.01.01. naptól  megszűnik  az „utas” fogalma. Ez azt jelenti, hogy  az utazásszervezésre  vonatkozó különös szabályokat kell alkalmazni  akkor is, ha  az utazásszervezési szolgáltatást olyan adóalanynak  nyújtják, aki azt tovább értékesíti.(egy ilyen ügyfelünk van, vele személyesen kell ezt a témát átbeszélni!)

IV. Társasági adó

• NEM Változott: a társasági adó mértéke, egységesen  9 %

Tagi kölcsön kezelése:

• 2013. –tól a jövedelem-minimum meghatározásánál az összes bevételt növeli a tulajdonosok részére fennálló kötelezettségállomány adóévi napi átlagos állománya (tagi kölcsön) és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének 50%-a.  FONTOS!!!!!!!!!!

Elhatárolt veszteség kezelése:

• 2014.12.31. ig keletkezett  elhatárolható veszteséget a vállalkozás továbbra is  kigazdálkodhatja a nyereséges időszakokban, de csak az adóalap 50%-ig veheti

évente figyelembe. Végső határidő: 2025.12.31.

• 2015.01.01. naptól viszont változott a veszteségelhatárolás rendje. Ez alapján ismét a korábbi évek gyakorlata lép elő, miszerint a képződött veszteség  a keletkezésüket követő 5  (öt) adóévben használható fel adóalap csökkentőként.

Látványcsapat-sport támogatása:

• Mint az a korábbi években is volt 2018. évben is lehetőség van továbbra is, hogy az alábbi sportágakat a vállalkozások kedvezményesen támogassák: labdarúgás, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, kézilabda. (A sportegyesületek a részletes szabályokat ismerik).  A nyújtott támogatás elismert költség, és további 70% adókedvezmény is igénybe vehető. 2018/19 idényre vonatkozó támogatás esetén további kötelezettsége keletkezik a támogató vállalkozásnak „kiegészítő sportfejlesztési támogatás” jogcímen (0,75%, mely összeg NEM ELISMERT KTG )
• Továbbra is lehet a TAO-ból felajánlani bizonyos kedvezményezett célok támogatására. A felajánlás a TAO előleg 50%-ig lehet nyilatkozni, míg a fizetendő adó ( TAO bevallás alapján 80%-ig)
• A labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong mellé 6. sportágként 2018.01.01. -től bejött a RÖPLABDA is, mint olyan sportág amely a TAO-ból támogatható.

Adományok elszámolása:

• Továbbra is elszámolható ktg-ként az egyesületek, alapítványok (közhasznú, kiemelkedően közhasznú) részére  nyújtott támogatás.  Az elismeréshez igazolásra van szükség.

Reprezentáció:

• A vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, DE az SZJA szerint adózási kötelezettség van

Nem realizált árfolyam különbözetek 

• A hosszúlejáratú kötelezettségek között kimutatott , nem realizált árfolyam-különbözetek – átértékelés miatt ami keletkezik – nem kell figyelembe venni a társasági adó alap levezetésénél.

Kisvállalkozások kamatkedvezménye

• A Kis-és közép vállalkozások  adókedvezményt vehetnek igénybe  a tárgyi eszköz beszerzéseikhez kapcsolódó  pénzügyi intézménytől  igény bevett hitel, kölcsön (lízing)  megfizetett kamatának 100%-ig. (eddig ez 40%, illetve 60% volt, és akinél volt rá lehetőség figyelembe is vettük). Figyelem Fuvarozó vállalkozások – fuvareszköz tekintetében – EU jogszabályi tiltás alapján nem vehetik igénybe ezt a kedvezményt!

Nyereség-minimum

• 2015. január 01. naptól változott a nyereségminimum ,meghatározásának a módja.
  • Eddig (teljes bevétel-közvetített szolgáltatások értéke-eladott áruk beszerzési értéke)*0,02 = minimumadó alap. Amennyiben ez az érték nagyobb volt, mint az adózás előtti eredmény, vagy a korrigált adóalap, úgy ezt kellett nyereségadó-alapnak tekinteni, és ennek kellett a 9% társasági adóját megfizetni.
  • 2015.01.01.-től a minimumadó alapja nem csökkenthető a közvetített szolgáltatások, valamint az eladott áruk beszerzési értékével. Vagyis a teljes bevétel 2%-a az elvárt adó alapja.

 

Egyéb kiegészítések:

Az utóbbi időben több ügyfelünknél is tapasztaljuk, hogy munkaruhát,  (nadrág, kabát, cipő….stb) biztosít a munkavállalója részére. Ez akkor lehetséges adómentesen, amennyiben a vállalkozás a juttatás körülményeit  belső szabályzatban  szabályozza. vagyis ki kaphat, mikor kaphat, mit kaphat, mennyi időre kaphatja, mi van abban az esetben ha a munkaviszony lejár. (megtérítési kötelezettség). A védőruha nem tartozik ebbe a kategóriába, mert azt a munkavédelmi jogszabályok írják elő, hogy mit KELL adni a munkavállalónak, és mikor.

Az egyéni vállalkozók éves bevallási határideje a tárgyévet követő május 20-ra válktozik. A 2019. évtől (a 2018. évről már) a NAV az egyéni vállalkozók bevallás tervezetét is elkészíti. (hogy mire lehet használni, ezügyben szkeptikus vagyok)

V.   EVA változások

• 2019. évre vonatkoztatva az EVA bevétel felső határa  nem változott (30,-millió ) Ft.
• AZ EVA kulcs  továbbra is 37%.A korábbi évben életbelépett számla tartási kötelezettség továbbra is fennáll.
• Aki visszalép az EVA-ból, annak könyvvizsgálati kötelezettsége van és a társasági adóra is van előleg bevallási kötelezettsége.
• 2018.12.31. volt az az utolsó határidő, ameddig az EVA tv hatálya alá be lehetett jelentkezni. Ezután már NEM!

VI.  Adózás rendje (2018. évtől új tv. szabályozza!, helyette 3 másik tv foglalkozik vele – adózás rendje, adóigazgatás, végrehajtás))

• Az újonnan alakult vállalkozásoknak 2013. tól a megalakulástól számított 30 napon  belül kell eldönteniük, hogy a társasági adónak, vagy a kisvállalati adónak lesznek alanyai.
• Készpénzfizetés korlátozása: Nem új szabály, DE FONTOS
  • Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók 2013.01.01-től ugyanazon szerződés alapján  ugyanazon partnereiknek  egy naptári hónapon belül  ellenértékként maximum 1,5millióFt összeghatárig  teljesíthetnek kifizetést készpénz formájában. Ennek figyelését a törvény adókötelezettségként írja elő, ezért szigorú szankciók járulhatnak hozzá amennyiben megsértésre kerül a korlát. Jogellenesen készpénzben teljesített, illetve elfogadott fizetés  esetén 20%-nak megfelelő mértékű mulasztási bírságot szab ki az állami adóhatóság, mely nem mérlegelés tárgya, kötelező kiróni az adóhatóságnak. ( Mindkét fél fizeti a bírságot!!!)
• Adózói minősítés:           ÚJ előírás 2016.01.01. naptól:
  • Az állami adóhatóság (NAV)  a cégbejegyzésre kötelezett adózókat minősíti, minden negyedévben.
  • Erről az adózó értesítést kap! Ez addig él, amíg új értesítést nem kap a minősítés változásáról.
  • A minősítés eredménye: megbízható adózó,  kockázatos adózó
  • Ezen minősítésnek egyes adóhatósági ellenőrzéseknél lehet jelentősége.
  • Mulasztás esetén először felszólítás van, csak utána következhet a bírság. (kivétel a foglalkoztatotti bejelentés elmulasztása)
• Ismétlés: 2018.01.01-től, hogy az adóhatóság a honlapján közzéteszi az egyéni vállalkozók adóbevallási adatait. (hasonló a gazdasági társaságok cégbírósági közzétételéhez)
• Ismétlés: 2018.01.01-től, hogy a munkáltatónak  a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül  munkavállalónkén havonta adatot  kell szolgáltatnia az adóhatóság részére.
• Ismétlés:2018.01.01-től, hogy a vállalkozásoknak a külföldön vezetett bankszámlájukat is be kell jelenteni a NAV felé. (eddig a Mo-on megnyitott számlákat nem kellett jelenteni, mert az a pénzintézet kötelezettsége volt, ez a szabály  pedig a nem magyarországi pénzintézetekre nem terjedt ki)

EKEAR (nem új szabály!!)

• 2015.01.01. évtől, hogy
  • az útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, bármely termék
  • nem útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, kizárólag a meghatározott, kockázatos termék

EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban  nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítés csak a NAV által képzett 15 napig érvényes EKEAR szám birtokában lehet.

ITAL-és ÉTELAUTOMATÁK ISMÉTLÉS

• 2015.01.01. naptól,  a kezelőszemélyzet nélküli  automaták (étel-, ital) üzemeltetői kötelesek az állami adóhatósághoz  (NAV) bejelenteni  az értékesítés megkezdését, szüneteltetését, megszüntetését és az automata működésével kapcsolatos bármilyen változást. Az első bejelentés díjköteles: 30,-ezerFt a tarifája.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS

• 2015. január 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősül az is, ha az adózó és más személy  között az ügyvezetés egyezősége is fennáll.

VII.  Helyi iparűzési adó- nem változott  e tekintetben

• A 2013. évtől kezdve az iparűzési adó számításánál az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatásoknak  a levonhatósága korlátozódik. A korlátozások sávosan jelentkeznek, az alábbiak szerint.
  • 500 millióFt nettó árbevételig a sávba jutó értékek teljes egészében levonhatóak 
  • 500 millióFt  és 20milliárdFt között 85% a levonási hányad ( már itt is kevés ügyfelünk van…)
  • Pakson, illetve vannak más települések is ahol 2,5 millióFt adóalapig nem kell megfizetni az iparűzési adót.

VIII.  KATA adózások

o   2014.01.01. naptól nem minősül főállású kisadózónak az a személy sem  aki heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (akár több jogviszony összegeként is)

• Biztosítási ügynök is lehet KATA adózó
• A tételes adó 50.000,-Ft/hó  amely 94.400,-Ft ellátási alapot jelent, de választható a 75.000,-Ft/hó mely 158.400,-Ft ellátási lapra vonatkozik.  Nem új szabály!
• Az egymillió Ft-ot meghaladó bevételt jelenteni kell, amennyiben az egy adóalanytól származik (ez korábban is így volt)
• KATA értékhatára változatlan ( 2017.01.01.-től 12.000,-ezerFt/év)

IX. KIVA adózások

• Belépési értékhatár:1 milliárd Ft-ra változik
• A KIVA adó mértéke 13%, és alapja a személyi jellegű kifizetések.
• A KIVA adózást választó nem fizet 19,5% szociális hozzájárulási adót, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulást.
• Nem alanya a társasági adónak. (vagyis nem fizet 9% TAO-t sem)
• Eddig néhány ügyfél választotta ezt az adózási módot. Amennyiben mást is érdekel ez a kedvező adózási mód, a belépés bármikor lehetséges, de teljes mérleg zárás szükséges hozzá, ezért javasolt a január 01. (december 31 mérlegzáráshoz kapcsolódóan).

Amennyiben kérdésük merülne fel a változásokkal kapcsolatosan, kérem hívják az irodát.

Egyben tájékoztatjuk Önöket, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az utolsó munkanapunk 2018. évben  december 20. Ezen időpont után már nem leszünk elérhetőek, „csak életveszély” esetén.

Valamennyi ügyfelünknek Kellemes karácsonyi ünnepeket, és eredményekben gazdag boldog újesztendőt kívánunk.